mellet. mint a melyben volt amurates halálakor., ez a Csaszar heted fél esztendös volt, adiván pedig, Zaima kezében adá az igazgatást. mind addig, még a fia fel nöne. azonban. akik fel támadtanak volt. eszekbe vévék. hogy mitsoda nagy vétket tselekedtenek., és tartván attol. hogy ha valami formában ibrahim viszá találna ülni székiben., hasonlo képpen bánnék vélek. valamint ök bántanak a vezerel és hussainal, fel tévék azért magokban hogy meg öllyék. a diván, a jancsárok, ibrahimhoz menének. és meg fojtaták. 18 aug. 1648. a sultanné. a kit is nem nevezünk többé validénak. hanem kiosemnek, mivel ez a név, tsak az uralkodo Császárnak az anyát illeti. kiosem mind az által biztatá, hogy Zaima nem ártaná magát a dolgokban, és reája hagyná az igazgatást. de látván, hogy zaima el lehetne tanácsa nélkül, és hogy semmi hatalma nem volna., azon ugy el boszonkodék. és oly nagy gyülöség. és irigység szállá meg a szivét. hogy haragjában fel tevé,. hogy minden uton modon azon fog igyekezni, hogy ollyan alkalmatoságot keressen, hogy el veszesse zaimát. az ö fiát. a császárt. és a fö vezért kuprülit. és soliman amuratesröl kezde gondolkodni. tudván hogy az arabai király nagy gondviselésel nevelné.
Azért rebának ira ez iránt, tudtára adván hogy mitsoda szándékban volna soliman amurates felöl. a ki is egyetlen egy fia lévén amuratesnek ötet illetné igasságal a Császárság; de az arabiai király, jol tudván hogy mitsoda okokbol tselekedné azt a sultanné kiosem, azt is látván hogy a birodalom. mind tsendeségben volna. mind pedig hadakozása nem volna szomszédgyival., azért azt irá néki viszá. hogy olyan nagy dolognak nem volna most ideje, és hogy a portának egész erejét magára forditaná: és néki anyi ereje nincsen hogy annak ellene álhasson, hanem tsak arra kéri. hogy legyen mindenkor ebben a jo szándékban, a kedves fiának fiához., mind addig valamég az alkalmatoság jobban fog kedvezni.
A réba okos tanátsi nem tettzének a sultánnénak, a ki eröszakos természetü lévén. látá hogy onnét semmit sem kel várni. és minden gondolatit. az iffiu solimánra forditá. a ki is ibrahim fia volt. májáma nevü sultán nétol, kiosem. közölvén véle gondolattyát. meg igéré neki hogy végben viszi. de ugy hogy kezében hadgya mind a Császár neveltetésit. mind a dolgok igazgatását.
(III. Mulattságos napok: 72)